Anna unokám

Ő Németh Anna! 8 és fél éves kész hölgy!

Ritka pillanat adódott, együtt voltunk Petráékkal és Ádámmal, Annával.
Ez a kép a Balatonfüredi mólón készült, miközben papára várunk, aki nem tudta átúszni az Öblöt, mert lefújták a versenyt. Na majd jövőre.


Délután Alsóörsön, úton felfelé a szép kilátóba. Gyönyörűen rendbehozott kis "parasztházak" nyaralók mellett vezetett az útunk. Ezek az igazi luxus nyaralók, szép csendes környezetben, megbújva a hegyoldalban, szédületes kilátással a tóra.
Jó nagyot nevettünk, mert a kocsiban találtunk egy nagyon büdös csomagot, nylonzacsiban. A bűz felreérthetetlen (szarszagú) volt. Mindenféle gyanúsítgatások hangzottak el, miközben majdmeghaltunk a nevetéstől. A rémes csomagot Lehel kitette egy útba eső kukába. De a csomag továbbra is borzolta a kis csoportunk fantáziáját, ezért vissza
mentünk kocsival a kukához, és a fiúk megnézték mi is volt a csomagban. Hát rohadt banán volt benne. Pedig időközben kivül belül lemosattam a kocsit, de ezt a bűnjelet nem dobták ki a mosófiúk a szemétbe a Rózsakert garázsában.

És ez már a kilátó, háttérben a Balaton, Tihany és Apátság. Apa és lánya ül a kilátó korlátján, miközben én majdnem meghalok a tériszonyomtól.
Persze ez nem akadályozott meg abban, hogy teljesen felmenjek (majdnem) a tetejére. 

A Ringwald gyerekek, Gyümi és Panka

Útban Alsóörs felé bementünk sógoromékhhoz, Paliékhoz, Balatonfőkajárra. Az idő itt sem volt valami banánérlelő igaz nyári, kíváló, de az unokák aranyosak voltak.
A képen Ringwald Dániel (aki Gyümi) a kedvenc rózsaszín mackójával.





Ő Panka, Dániel húga, a család Esze! Olyan fansztasztikus bemondásai vanak, hogy hallatán az ember hanyatt dobja magát.
Természetes göndör haja és angyal arca egy vidám, eleven hajadont rejt.







A két gyerek nagyon kedveli egymást, szerencsére. Mindenevők és szinte első szóra mennek délután aludni! ez számunkra hihetetlen attrakció.
Pali és Klári a teraszon! Igazán sajnálom, hogy nem látszanak a dúsan leomló muskátlik, a szép gondozott kert, tele rózsákkal, gyönyörű tujákkal, gyümölcsfákkal.

Lignano Guliver Park (folytatás)

Amilyen "zseniális vagyok" épp a befejező képet tettem előre, és még nem tudom megcserélni. Ez egy hatalmas csúszda, ahol egy szőnyeget kell felvinni a pléh-dombra, annak aki le akar csúszni. Igazán jó móka,de én sajnos nem mertem kipróbálni. A képen Lehel, Peti és egy festett Dínó.

Ez a "Forgó Torony" az egyik legnagyobb attrakció a Parkban. Jó magara felmegy, vagy 50-60 emberrel a feldélzetén, és miközben emelkedik, körben forog, szép a kilátás, ellátni még a tengerre is. Mielőtt a napi első menet elindult volna, tartottak egy "próba-futamot". Bár ez próba kifogástalanul működött, persze ember nélkül, mint itthon Combínók, mégis, egy kissé gyanús volt. A múltkor (úgy öt éve) ment minden egyből, folyamatosan.
Velünk azonban sajnos elakadt a gépezet, és csak hosszú idő után, emberi erővel tudták "lekurblizni". Ez nem használt a klausztrofóbiámnak. Egy idő után erősen szédültem és minden bajom volt, szerencsére megúsztam rókázás nélkül, bár nemsok hiányzott hozzá. Viszont mire leértünk, még az idő is sírva fakadt bánatában.
A gyerekek először "lovagi tornán" vettek részt, egyensúlyozni kellett, és megtartani magukat egy gyorsan forgó korongon. Őrült jó játék. Petinek sikerült utolsónak fennmaradni, azaz győzni. Ez nagy meglepetés és öröm is volt számunkra.
Ebédeltünk, majd gyorsan bementünk a kalózok házába.
Itt hatalmas géppuskákból puha, színes labdákkal lövik egymást a gyerekek. Gergő alig érte fel a puskát, de lőtt, rendületlenül. A szülők szedték össze kis vödrökbe a labdákat, amelyek perceken belül elfogytak.
A programban volt még a szokásos Fóka-show, két hatalmas, bájos oroszlán-fókával, volt cirkusz is bohóccal, artistával, remekül mulattunk, miközben nem áztunk.
Végül felültünk a sikló kis hajóra, amely egy stilizált fatörzsben jó meredeken csúszik kétszer is a vízbe, jó meredeken egy gipsz-vulkán gyomrából, miközben előzetesen egy a hőség ellen alkalmazott "párásítón'" megy keresztül a kis lélekvesztő. A lényeg, hogy totál eláztunk, de csurig! Főleg én, aki hátul ültem, mert Lehel kiszámolta, hogy az ázik el, aki elől ül. A valóság pedig éppen fordítva van. De ő ezt tényleg nenm tudhatta. 

Lignanóban is voltunk

A gyerekek imádták Lignano főutcáját, ahiol m indig történik valami. Gergő egy szép képeslapot választ, az újságosnál, Petra és Peti jól mulat a pizza étteremben. Minden este máshol vacsoráztunk. Persze időnként otthon, az aprtmanban.

A Lignanói nyaralás fénypontja minden alkalommal:a látogatás a Guliver Parkba. A fiúk a képen ketten (egyedül!) ülnek egy elektromos kisautóban. Peti vezet - néha neki a palánknak - és Gergő nagyon élvezi, mert neki is van egy külön kiskormánya és azt hiszi, hogy ő is kormányoz.
Lignanó remek hely - nyáron! Persze mi augusztusban voltunk, igaz, hogy ez papíron, és főleg befizetéskor Fő-Fő-Főszezonnak számít, de mi csak 3 napot tudtunk igazán a strandon tölteni, mert ebben a globálisan felmelegeedő Világban mi kifogtuk a nyári jégkorszakot, sokszor esett, fújt a szél, és a tenger sem volt túl meleg, vagy barátságos.

Bár mi szerettük a nagy hullámokat, a hatalmas arany-homokkal borított partot, este meg a remek pizzákat, pastákat és persze a fagyikat is. Egy gombóc akkora volt, hogy egy ember nem is tudta megenni! A szállásunk igazán remek volt, közvetlenül a tengerparton, a második emeleten, szép kilátással vízre, kényelmes beosztással, külön nagy szobákkal.

metlin39

metlin39

Alsóörs, nagy családi kirándulás

Ha mi a Balatonra megyünk nyaralni, mindegy, hogy hány napra, akkor ítéletidő van. De legalábbi is jó hűvös, hideg Balatonvízzel, orkánerejű széllel.

Papa, fél évvel a szívműtétje után készült átúszni füredi öblöt, de az úszást lefújták, elmaradt. Így együtt ebédelntünk, kivételesen az egész család - mert Ádám is itthon volt, és Annával lejött hozzánk Alsóörsre. Ez a kép egy alsóörsi református kápolna előtt készült, és nevezetessége, hogy Anna unokám készítette. A kápolnában pedig éppen esküvő volt.Igazán remek.

Az első kép a séta-vitorláson készült, egy kissé haragos volt a tó, ezért Gergő nem igazán élvezte a kissé labilis vizi kirándulást, alig várta, hogy véget érjen.

Németh Kati és Lehel a Hatta poolsnál (UAE)

Csak most tanulom szerkeszteni a blogot! És hát nem nagyon megy... egy képet szerettem volna feltenni magamról, persze nem ezt és nem így, de hát így sikerült. Persze azért ez is valami.
Tavalyi kirándulásunkon készült a kép, az Emirátusokban, a Hatta poolsnál. Hatalmas, a legszebb szoci gigantomán beruházásokra emlékeztető vizierőművet és duzzasztót épiítettek ide. Valóban lenyűgöző hatású, csak egy dolog hiányzik a medencékből, a víz. Egyszer - vagy úgy 50 év alatt csak megtelik. Insallah.
De hogy lesz ebből honlap?

Süsü sárkány és a mi vasárnapunk

Süsü a várvédő sárkány csapnivaló előadásán ülünk a Városmajorban Gergővel.
Igyekeztünk az árnyékos oldara ülni, jó hátra, az előre szóló méregdrága jegyünkkel. Ez a "kedvestahóapuka" jól elfogta a kilátást.
Igaz, sokat nem vesztettünk, mert az előadásra a vérgagyi, ripacs, együgyű és főleg unalmas jelzők nem adhatják vissza amit átéltünk. És milyen drága volt a jegy! Nembaj!!! Soha többé!
Egyszer mindenkit át lehet verni!
Az egyetlen pozitívum az árnyék volt. Szinház után ebédelni mentünk a Normafához, de az sem sikerült, mert a kaja pocsék volt, az ára extrém drága viszont e gyerekek nem ettek, de nagyon rosszak voltak. Slusszpoén? én kizártam magam a lakásból, ti. ebéd után "leléptem a csapattól", mert rosszul voltam és Lehelnél maradt a kulcs.
4 órárt ültem a hideg teraszunkon.
Először azt hittem, hogy egyáltalán nem aggódnak értem, hogy végül is hazaértem-e, de később kiderült, olyan elevenek voltak a fiúk, hogy a vadak fejvesztve menekültek ki az erdőből egy kis nyugalomra vágyva. Így Lehel is egyedül jött haza. Gyalog. És jó későn.
Jó kis vasárnap volt.