A meteorológia rejtelmeibe Wissy Károly és Bóna Márta vezette be kis társaságunkat.Wissy Károly elmondta, hogy az újkori meteorológia alig több, mint 200 éves. A fejlődés a krími háború (1853-56) idején gyorsult fel. Történelmi tény, hogy az 1854 november 14-re virradó éjszakán, a Krím félsziget melletti Balaklavai öbölben néhány óra alatt súlyos károkat szenvedett az egyesült angol-francia-török hadiflotta. Elsüllyed, vagy megrongálódott több mint harminc hadihajó, elpusztult, vízbefulladt többszáz tengerész. A csapást azonban nem a cári hadi flotta mérte az egyesült hajóhadra, hanem egy hirtelen érkezett pusztító vihar.
Ezt követően bízta meg a francia kormány Le Verrier csillagászt, vizsgálja meg, hogy a már működő mintegy 45 európai meteorológiai állomás adatainak előzetes ismeretében, vajon lehetett volna e következtetni a vihar közeledtére. A vizsgálat eredménye várakozáson felüli lett. A katasztrófát megelőző napok megfelelő adatainak elemzéséből nyomon lehetett követni azt a hatalmas ciklont, amelyhez a nagy vihar kapcsolódott. (Ebben az időben már létezett modern távközlés, a szikra-távíró!)
Ez a felismerés teremtette meg a meteorológia új, szakmai ágának, az időjárás előrejelzésnek az alapjait, az áramlások fizikai törvényeinek fokozatos megismerésével.
A meteorológia tudományát a hiteles mérőműszerekkel ellátott észlelőhálózatok kialakulásától számítják. Evangelista Torricelli vákumos barométerétől, Pascal légnyomásmérőjétől bizony nagy idő telt el a mai modern műholdas megfigyelésekig.
1960-ban lőtték fel az első meteorológiai műholdat, amely ma már mutatja az infra felhőképet, a hőtérképeket, a radar téképet, és a frontvonalakat. Ebből és a 24 órás Európai előrejelzésekből, a magyarországi megfigyelőközpontok adataiból alakul ki a magyar jóslat.
