Kedvenc sétáló parkom a Vácrátóti Botanikus kert. Ide mindig ősszel megyünk, talán akkor a legszebb. Imádom bájos sétányait, romantikus kiülőhelyeit, kényelmes padjait.
Gyönyörűek voltak az ősz színei, a hatalmas égigérő öreg fák, a csendes kis tó, a szelíd vízesés, a romantikus kis fából épített vízi-malom, amelyet azonban még soha nem láttunk működni.
A kijáratnál a helyi asszonyok fínom gyümölcsöt árultak, fűzérre kötött piros, csípős erőspaprikát és jó kis házi kolbászt. Gyönyörű volt a szalonna is, de azt már nem mertem volna megvenni (még meg találom enni!)
Séta után Fótra mentünk a Fáy présházba ebédelni. Mind a kilencen. Remek a konyhája, de jó húzósak az árai, és meglehetősen lassú a kiszolgálás. (2-5-ig voltunk ott!) Ahogy megrendeltük a nem kevés (és nem olcsó) ételeinket, a pincérek "elvesztették" az irántunk való érdeklődésüket, és csak néha-néha vakkantottak ránk. A kaja viszont olyan bőséges volt, hogy egyáltalán nem tudtuk megenni. Én hazahoztam a saját maradékomat és még két napig azt ettem ebédre.
2006. október 10.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése